Szerzőinkről

Adamikné Jászó Anna (1942):


nyelvész, olvasás- és retorikakutató; a modern hazai retorikaoktatás szorgalmazója. Az MTA doktora, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék professor emeritusa. Tudományos munkássága elsősorban az anyanyelvi nevelésre, azon belül kiemelten az olvasástanításra, az olvasástanítás módszereire, történetére, a retorikára vonatkozik, de részt vett A magyar nyelv történeti nyelvtana című kötet munkálataiban is. Főbb művei: 1991. A magyar nyelv könyve. Budapest: Trezor Kiadó; 2003. Az olvasás múltja és jelene. Budapest: Trezor Kiadó; 2004. Retorika. Budapest: Osiris Kiadó; 2006. Csak az ember olvas. Budapest: Tinta Könyvkiadó; 2013. Klasszikus magyar retorika. Argumentáció és stílus. Budapest: Holnap Kiadó; 2016. Jókai és a retorika. Budapest: Trezor Kiadó; 2019. Stilisztikai kisszótár. Budapest: IKU-TÁR; 2021. Humor és retorika az irodalomtanításban. Budapest: IKU-TÁR.

 

Antal Zsolt (1972):


magyar társadalomkutató. A Színház és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Dráma­elméleti Intézetének vezetője, egyetemi docens. Kutatási területe a közjó, a közszolgálat, a közösségközpontú média és kommunikáció, média befogadásvizsgálatok, kompetenciafejlesztés, tehetséggondozás. Az Uránia interdiszciplináris folyóirat alapító főszerkesztője. Főbb művei: 2011. Közszolgálati média Európában: Az állami feladatvállalás koncepciói a tájékoztatásban. Szeged: Gerhardus Kiadó; 2015. Médiabefolyásolás. Az új kislexikon. Budapest: Századvég Kiadó; 2017. Közszolgálati kommunikáció, közbizalom és médiaszabályozás. Budapest: In Medias Res; 2017. A közintézmények közérthetősége: Az állampolgári bizalom és az intézményi kommunikáció összefüggései. Győr: Jog Állam Politika; 2019. Factors Affecting the Implementation and Performance of Public Service Communication. Tirgu Mures: Curentul Juridic.

 

Balázs Géza (1959):


magyar nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékének, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Kutatási területe a magyar nyelv és folklór, nyelvpolitika, nyelvstratégia, nyelvművelés, antropológiai nyelvészet, szövegtan, pragmatika, internetnyelvészet, hálózatkutatás, a magyar pálinka művelődéstörténete. Főbb művei: 1993. A kapcsolatra utaló nyelvi elemek a magyarban. Budapest: Akadémiai Kiadó; 1998. A magyar pálinka. Monográfia. Budapest: Aula Kiadó; 2001. Magyar nyelvstratégia. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia; 2017. Az álom nyelve. Álomesemény, álomemlék, álomelbeszélés, álomértelmezés. Budapest: Inter Nonprofit Kft; 2021. A művészet és a nyelv születése. Budapest: IKU-monográfiák.

 

Fazekas István (1967):


költő, drámaíró, műfordító. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének docense, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának adjunktusa, az Adventista Teológiai Főiskola oktatója. Kutatási területe a zsoltárfordítások poetológiai kérdései és a görög tragédiaköltészet. Főbb művei: 2011. Antigoné, avagy a vér parancsa. Budapest: Napút Kiadó; 2012. Angyali üdvözlet az Ószövetségben. Budapest: Teológiai Fórum; 2016. Amicus caesaris: Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői. Budapest: Napkút Kiadó; 2020. Adalékok Izrael történetéhez: Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából: A hettita Úriás. Komárom: Selye János Egyetem; 2020. Nyelvészeti és poétikai kérdések a 27. zsoltár fordításakor. Budapest: Teológiai Fórum.

 

Gough, Richard (1956):


a Cardiff-i Egyetem (USW) Creative Industries Karának Music & Performance professzora. Továbbá az Aberystwyth Egyetemen Emeritus Professor Theatre & Performance címmel is kitüntették. A Freie Universität Berlin Nemzetközi Kutatóközpontja, az „Interweaving Performance Cultures” társtagjaként is tevékenykedik. Emellett a Royal Society of Arts (FRSA) tagja. Kutatási területei az előadóművészet kapcsolata más művészeti és társadalmi területekkel. Jelenlegi kutatási irányai közé tartozik a performansz és a fotográfia, a performansz és a turizmus, valamint a performansz szerepe az egészség és az URÁNIA 161 orvoslás terén. Emellett érdeklődése kiterjed a performansz szerepére a mindennapi életben, különös tekintettel a főzés területére. Fontos művek: „Performance Cosmology: Testimony from the Future, Evidence of the Past” (Szerkesztette: Judie Christie, Richard Gough, Daniel Watt) Kiadta: Routledge, Taylor & Francis Group, London és New York, 2006. ISBN: 0-415-37358-5 „A Performance Cosmology” (Judie Christie társzerzővel) Londonban kiadta a Routledge 2006-ban.

 

Kisházy Gergely (1969):


logopédus, igazságügyi munka- és szervezetpszichológus, politikai szakértő, c. egyetemi docens. Egyéni és csoportos vezetőfejlesztéssel, média- és közszereplések, üzleti prezentációk hatékonyságelemzésével, beszédalapú kiválasztással, beszédteljesítmény-értékeléssel és -fejlesztéssel foglalkozik. Főbb művei: 2002. Az alkalmazott lélektani hatásmechanizmusok változása Orbán Viktor politikai kommunikációjában (Köz-Politika, 8. 5-20.); 2010. Hangmás. Az atipikus emberi hangok prezentációs helyzetekben utolérhető kommunikációs üzenetei. Szónoklatok nagykönyve. Budapest: Raabe Klett Könyvkiadó; 2021. A szereplésszorongás csökkentésének szuggesztív kommunikációs technikái. Beszédek könyve polgármestereknek. Budapest: Raabe Klett Könyvkiadó; 2021. A szervezeti működés modellkoncepciója (Új Munkaügyi Szemle, 2021/3. 12-33.); 2022. Mérgező pozitivitás, toxikus hurráoptimizmus: a pozitív gondolkodás csapdái. Beszédek könyve polgármestereknek. Budapest: Raabe Klett Könyvkiadó.

 

Kozma Gábor Viktor (1990):


színházcsináló, színésztréner, a kolozsvári BBTE adjunktusa, A Vadász Esélye társulat művészeti vezetője. Kutatási területe a színészképzés, azon belül a rendszeres színésztréninget gyakorló társulatok módszertana. Egyetemi tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte. 2016-tól az International Suzuki Company of Toga tagja. 2018–2022 között az Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa. 2022-ben Summa Cum Laude minősítéssel védte meg doktori fokozatát a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. 2022-ben Excellentia-díjat kapott kiemelkedő oktatói tevékenységéért.

 

Lukácsy György (1981):


filmkritikus. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének művésztanára, a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa. Kutatási területe a magyar filmtörténet. Főbb művei: 2020. Az ellentmondás jelei – Vidnyánszky Attila Csíksomlyói passió című színházi rendezéséről. (Elő)ítélőerőnk kritikája. Budapest: Magyar Művészet; 2018. Csíksomlyói passió – Egy színházi előadás zarándokútja. (szerkesztő, társszerző) Budapest: MMA Kiadó; 2013. A mi utcánk – Mit  jelent ma Szőts István filmművészete? In. Ember a havason – Szőts István 100. Budapest: MMA Kiadó; 2014. Oldás és kötés – Jancsó Miklós emlékére. Budapest: Magyar Művészet; 2013. A nyughatatlan – Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező arcvonásai. Budapest: Magyar Művészet; 2012. Kémeink jelentik – John le Carré – egy gentleman ha írni kezd. Budapest: Magyar Művészet.

 

Pataki András (1971):


Jászai Mari-díjas rendező, kulturális menedzser, filmproducer, jelenleg a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára. A vidék színházaként jegyzett Forrás Színház alapítója, a magyar versmondás ügyének szakavatott képviselője, az Országos Versmondó Egyesület alelnöke. Több színház művészeti tanácsadójaként, s a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanáraként is dolgozik. Színházigazgatóként tíz éven keresztül vezette a Soproni Petőfi Színházat, ahol kiemelt feladatának tekintette a színházi nevelés rendszerének felépítését. Alkotói munkássága során száz színdarabot rendezett különféle műfajokban.

 

Pölcz Ádám (1989):


nyelvész, egyetemi adjunktus, a Kossuth-szónokverseny főszervezője 2016 óta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének megbízott tanszékvezetője, az ELTE Szenátusának tagja. Kutatási területe a retorika és a nyelvtudomány kapcsolódási pontjai (nyelvművelés, stilisztika, grammatika), valamint a mindennapi élet szemiotikája. Főbb művei: 2015. Az emberközpontú nyelvművelés és az antik retorikai hagyomány (Magyar Nyelvőr); 2019. A klasszikus retorika mint a nyelvművelés alapja. Filologia.hu; 2020. Nyelvi tehetség: anyanyelv, beszédtudomány, idegen nyelv; 2021. A nyelvművelés retorikai gyökerei. Budapest: IKU-monográfiák; 2021. Hallgatólagos tudás az anyanyelvi nevelésben. A gyermekirodalom szerepe a nyelvi tudatosság kialakításában (Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat).

 

Schreiber András (1976):


filmkritikus. Az Origo online portál filmrovatának vezetője, a Filmanatómia-sorozat társszerkesztője és szerzője, korábban – egyebek mellett – a Filmvilág, a film.hu szerkesztője, a prae.hu filmes rovatvezetője. Kutatási területe a filmtörténet és kortárs film, valamint a keresztény koncepció és a mozgókép kapcsolata. Főbb művei: 2017. Az akciófilm. Budapest: Filmanatómia sorozat; 2016. A sci-fi. Budapest: Filmanatómia sorozat; 2015. A horrorfilm. Budapest: Filmanatómia sorozat; 2014. George A. Romero, a zombikirály – Csonka portré. in. Orosdy Dániel–Schreiber András: A horror mesterei – Lucio Fulci & George A. Romero. Budapest: Metropolitan folyóirat.

 

Sepsi Enikő (1969):


filmművészetelméleti szakíró, irodalom- és színháztörténész. A Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi Intézetének, Művészettudományi és Médiapedagógiai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár. A Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium alapító igazgatója, a Károli Könyvek sorozatszerkesztője. Kutatási területe a színházantropológia, művészeti befogadás-vizsgálatok, a modern és kortárs francia és magyar költészet, kortárs francia, amerikai és magyar színház, vallás­filozófia és misztika. Főbb művei: 2019. Művészeti befogadás pszichofiziológiai vizsgálata Noldus Facereader segítségével Budapest: KRE–L’Harmattan Könyvkiadó; 2019. A művészeti befogadás pszichofiziológiai vizsgálatának lehetőségei (irodalom, színház, film) Budapest: KRE–L’Harmattan Könyvkiadó; 2022. Poetic Images, Presence, and the Theater of Kenotic Rituals, London-New York: Routledge.

 

Szabó Attila (1983):


magyar színháztörténész. A Károli Gáspár Református Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese, muzeológusa. Kutatási területe a magyar és egyetemes színháztörténet és színházelmélet, a közép-európai kortárs színház és dráma, a nézőkutatás és színházszociológia, a színházi múltfeldolgozás és a színházi emlékezet megőrzése. 2006 óta tagja a STEP nemzetközi színházszociológiai kutatócsoportnak. Főbb művei: 2019. Az emlékezet színpadai, Pécs: Kronosz Kiadó; 2019. A valós színterei, Budapest: Prae Kiadó.

 

Szitás Péter (1984):


a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének adjunktusa, a Danube Institute tudományos munkatársa. Kutatási területe az irodalomtudomány terén elsősorban az abszurd dráma elmélete. Főbb művei: 2014. Samuel Beckett – Színház a drámában. Komárom: Selye János Egyetem; 2014. Végjáték az élet paradigmájában. Budapest: Gondolat Kiadó; 2015. Színházi végjáték drámára vetítve. Komárom: Selye János Egyetem; 2015. Zenei motívumok Samuel Beckett A játszma vége című drámájában; 2016. Recitáló halál – A játszma vége értelmezése modern pásztoridillként. Pécs: EMMI – Balassi Intézet.

 

Veress Ferenc (1981):


művészettörténész. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének adjunktusa, a Szegedi Tudományegyetem Néprajz Tanszékének oktatója, a Soproni Múzeum és a Szombathelyi Egyházmegyei Gyűjtemény munkatársa. Kutatási területe a reneszánsz és a barokk művészet, a kortárs művészet párbeszéde a korábbi művelődéstörténeti korszakokkal. Főbb művei: 2021. The Dominicans and the Holy Blood: From Late Medieval Devotion to Baroque Piety. Cases in Austria, Hungary and Romania. Bécs: Österreichische Zeitschrift Für Kunst und Denkmalpflege; 2021. Román iktor. A szoborba gyúrt lélek. (szerkesztő) Maros­vásárhely: Mentor Kiadó; 2020. Egy dunántúli barokk művészpálya: az építész és festő Lucas de Schram. Sopron: Soproni Szemle; 2020. Az eucharisztia tiszteletének szimbolikus építészeti formái: Oltárarchitektúrák a Nyugat-Dunántúlról a 17. századból. Budapest: Építés-Építészettudomány; 2017. Michelangelo és a vatikáni Pieta: Hatások és követők. Budapest: Typotex Kiadó.