Adamikné Jászó Anna (1942):
nyelvész, olvasás- és retorikakutató; a modern hazai retorikaoktatás szorgalmazója. Az MTA doktora, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék professor emeritusa. Tudományos munkássága elsősorban az anyanyelvi nevelésre, azon belül kiemelten az olvasástanításra, az olvasástanítás módszereire, történetére, a retorikára vonatkozik, de részt vett A magyar nyelv történeti nyelvtana című kötet munkálataiban is. Főbb művei: 1991. A magyar nyelv könyve. Budapest: Trezor Kiadó; 2003. Az olvasás múltja és jelene. Budapest: Trezor Kiadó; 2004. Retorika. Budapest: Osiris Kiadó; 2006. Csak az ember olvas. Budapest: Tinta Könyvkiadó; 2013. Klasszikus magyar retorika. Argumentáció és stílus. Budapest: Holnap Kiadó; 2016. Jókai és a retorika. Budapest: Trezor Kiadó; 2019. Stilisztikai kisszótár. Budapest: IKU-TÁR; 2021. Humor és retorika az irodalomtanításban. Budapest: IKU-TÁR.
Antal Zsolt (1972):
magyar társadalomkutató. A Színház és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének vezetője, egyetemi docens. Kutatási területe a közjó, a közszolgálat, a közösségközpontú média és kommunikáció, média befogadásvizsgálatok, kompetenciafejlesztés, tehetséggondozás. Az Uránia interdiszciplináris folyóirat alapító főszerkesztője. Főbb művei: 2011. Közszolgálati média Európában: Az állami feladatvállalás koncepciói a tájékoztatásban. Szeged: Gerhardus Kiadó; 2015. Médiabefolyásolás. Az új kislexikon. Budapest: Századvég Kiadó; 2017. Közszolgálati kommunikáció, közbizalom és médiaszabályozás. Budapest: In Medias Res; 2017. A közintézmények közérthetősége: Az állampolgári bizalom és az intézményi kommunikáció összefüggései. Győr: Jog Állam Politika; 2019. Factors Affecting the Implementation and Performance of Public Service Communication. Tirgu Mures: Curentul Juridic.
Balassa Krisztián (1980):
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen karvezetésből (2004), majd okleveles zenekari karmesterként diplomázott (2013). 2012-ben az Aranypálca Nemzetközi Karmesterversenyen 3. helyezést ért el, és az MTVA különdíját is megkapta. Dolgozott többek között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Concerto Budapest Zenekarral, a Kodály Filharmonikusokkal, a Szegedi Szimfonikus Zenekarral, a Szolnoki Szimfonikus Zenekarral, valamint rendszeresen koncertezik a Danubia Zenekarral. A berlini Theater des Westens, a müncheni Deutsches Theater, a stuttgarti Apollo Színház, a kölni Musical Dome munkatársa is volt. 2018-ban a stuttgarti Palladium Színház zeneigazgató-helyettese lett. 2023-ban a Miskolci Egyetem kreatívírás szakát, 2024-ben a Károli Gáspár Református Egyetem művészeti igazgatás és művészetmenedzsment szakát is elvégezte. Kutatási témája a századforduló szórakoztatóipari és színházi élete.
Balázs Géza (1959):
magyar nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetője, korábban az ELTE és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem professzora is volt. Kutatási területe a magyar nyelv és folklór, nyelvpolitika, nyelvstratégia, nyelvművelés, nyelvesztétika, antropológiai nyelvészet, szövegtan, pragmatika, internetnyelvészet, hálózatkutatás. Főbb művei: Magyar nyelvstratégia (Budapest: MTA, 2001); Az álom nyelve: Álomesemény, álomemlék, álomelbeszélés, álomértelmezés (Budapest: Inter Nonprofit Kft., 2017); A művészet és a nyelv születése (Budapest: IKU, 2021); Az internet népe: Internet, társadalom, kultúra, nyelv (Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023); Színházszemiotika (társszerk., Budapest: MSZT–IKU, 2023); Szélárnyékban: Művészetkritikai írások (Budapest: Inter–IKU, 2024); A film szimbolikája (társszerk., Budapest: MSZT, 2025).
Bódi Zoltán ( 1968):
a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének egyetemi docense, valamint a Kodolányi János Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem óraadó oktatója. Nyelvész, kutatási területe a digitális írásbeliség, a médiakommunikáció és a jogi-közigazgatási szaknyelv, a nyelvi tervezés és a nyelvstratégia. PhD-fokozatát 2003-ban szerezte az internet nyelvhasználatát feltáró kutatásaival. 1992-től a korábbi Magyar Rádió riportere, majd podcastok, videócsatornák állandó résztvevője. Tagja a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Országos Egyesületének, valamint a Szaknyelvoktatók és -kutatók Országos Egyesületének.
Fazekas István (1967):
költő, drámaíró, műfordító. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének docense, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának adjunktusa, az Adventista Teológiai Főiskola oktatója. Kutatási területe a zsoltárfordítások poetológiai kérdései és a görög tragédiaköltészet. Főbb művei: 2011. Antigoné, avagy a vér parancsa. Budapest: Napút Kiadó; 2012. Angyali üdvözlet az Ószövetségben. Budapest: Teológiai Fórum; 2016. Amicus caesaris: Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői. Budapest: Napkút Kiadó; 2020. Adalékok Izrael történetéhez: Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából: A hettita Úriás. Komárom: Selye János Egyetem; 2020. Nyelvészeti és poétikai kérdések a 27. zsoltár fordításakor. Budapest: Teológiai Fórum.
Gajdó Tamás (1964):
magyar színháztörténész, tudományos kutató, egyetemi oktató és kurátor, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) munkatársa. Kutatási területe: a magyar színjátszás és drámairodalom története. Főbb művei: A színháztörténet-írás módszerei (Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1997); Magyar színháztörténet II. és III. (szerkesztő; Budapest: Magyar Könyvklub, 2001; 2005); Az új színpad művésze: Bárdos Artúr pályaképe, 1900–1938 (Veszprém: Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2002); Színház a Szerecsen utczában (Dávid Ferenccel; Budapest: Új Színház – Kossuth Kiadó, 2010); Veszedelmes polgár: Bárdos Artúr pályaképe, 1938–1974 (Budapest: OSZMI, 2016); Színháztörténet nagyítóval: Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920–1949 (Csiszár Mirellával; Budapest: PIM–OSZMI, 2018).
Galántai Csaba (1963):
színháztörténész, bábrendező, dramaturg. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Sinkovits Imre Színházművészeti Intézetének adjunktusa. Kutatási területe a magyar színháztörténet és bábtörténet. Főbb művei, publikációi: Márkus László: A művészi létezés mestere (Budapest: MMA Kiadó, 2018); „Ki látta Weisz Arankát? Adalékok a Korngut Kemény család történetéhez” (Art Limes, 2019); „»Nem keresünk irányt: játszani akarunk…« – Orbók Loránd és a Vitéz László Színház históriájához” (Art Limes, 2020); „Színházakról, színésznőkről is kellene egyet-mást mondanom: Rippl-Rónai József színházi kapcsolatai” (Valóság, 2021); „Idősebb Kemény Henrik utolsó levele” (Szcenárium, 2021); „Énekes madár születik” (Magyar Művészet, 2022); „Tamási Áron a bábszínházban” (Hitel, 2022).
Gough, Richard (1956):
a Cardiff-i Egyetem (USW) Creative Industries Karának Music & Performance professzora. Továbbá az Aberystwyth Egyetemen Emeritus Professor Theatre & Performance címmel is kitüntették. A Freie Universität Berlin Nemzetközi Kutatóközpontja, az „Interweaving Performance Cultures” társtagjaként is tevékenykedik. Emellett a Royal Society of Arts (FRSA) tagja. Kutatási területei az előadóművészet kapcsolata más művészeti és társadalmi területekkel. Jelenlegi kutatási irányai közé tartozik a performansz és a fotográfia, a performansz és a turizmus, valamint a performansz szerepe az egészség és az URÁNIA 161 orvoslás terén. Emellett érdeklődése kiterjed a performansz szerepére a mindennapi életben, különös tekintettel a főzés területére. Fontos művek: „Performance Cosmology: Testimony from the Future, Evidence of the Past” (Szerkesztette: Judie Christie, Richard Gough, Daniel Watt) Kiadta: Routledge, Taylor & Francis Group, London és New York, 2006. ISBN: 0-415-37358-5 „A Performance Cosmology” (Judie Christie társzerzővel) Londonban kiadta a Routledge 2006-ban.
Kis Domonkos Márk:
Jászai Mari-díjas színművész, rendező, egyetemi tanár. Közéleti tevékenységei: a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács elnöke, a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó alapítója. A Déryné Program ügyvezető igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa, osztályvezető tanára. Kutatási területe: „Új kultúrafinanszírozási modell a kortárs magyar színházban – a Déryné Program által elindított életciklusmodell működésének bemutatása”. A folyóiratban megjelenő tanulmánya az Álmaimban Déryné című előadáshoz kapcsolódik, amelyet 2024-ben rendezett meg (Déryné Közhasznú Nonprofit Kft., szerző: Lukácsy György).
Kisházy Gergely (1969):
logopédus, igazságügyi munka- és szervezetpszichológus, politikai szakértő, c. egyetemi docens. Egyéni és csoportos vezetőfejlesztéssel, média- és közszereplések, üzleti prezentációk hatékonyságelemzésével, beszédalapú kiválasztással, beszédteljesítmény-értékeléssel és -fejlesztéssel foglalkozik. Főbb művei: 2002. Az alkalmazott lélektani hatásmechanizmusok változása Orbán Viktor politikai kommunikációjában (Köz-Politika, 8. 5-20.); 2010. Hangmás. Az atipikus emberi hangok prezentációs helyzetekben utolérhető kommunikációs üzenetei. Szónoklatok nagykönyve. Budapest: Raabe Klett Könyvkiadó; 2021. A szereplésszorongás csökkentésének szuggesztív kommunikációs technikái. Beszédek könyve polgármestereknek. Budapest: Raabe Klett Könyvkiadó; 2021. A szervezeti működés modellkoncepciója (Új Munkaügyi Szemle, 2021/3. 12-33.); 2022. Mérgező pozitivitás, toxikus hurráoptimizmus: a pozitív gondolkodás csapdái. Beszédek könyve polgármestereknek. Budapest: Raabe Klett Könyvkiadó.
Kollár Csilla (1985):
művészettörténész, 2011 óta a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Textilgyűjteményének muzeológusa. Gyűjteményközpontú tudományos kutatásainak fókuszát a 19. század viselet- és életmódtörténete jelenti. Sikeres kiállítások kurátora és közreműködője itthon és külföldön egyaránt. Az iparművészet és a divattörténet területén szerzett ismereteit számos módon igyekszik megosztani. Egyetemi oktatóként jegyzi az SZFE, az ELTE BTK és az MKE, ahol látványtervezők, muzeológusok és restaurátorok képzését segíti, de bekapcsolódott a divatszakemberek és a becsüsök oktatásába is.
Kozma Gábor Viktor (1990):
színházcsináló, színésztréner, a kolozsvári BBTE adjunktusa, A Vadász Esélye társulat művészeti vezetője. Kutatási területe a színészképzés, azon belül a rendszeres színésztréninget gyakorló társulatok módszertana. Egyetemi tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte. 2016-tól az International Suzuki Company of Toga tagja. 2018–2022 között az Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa. 2022-ben Summa Cum Laude minősítéssel védte meg doktori fokozatát a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. 2022-ben Excellentia-díjat kapott kiemelkedő oktatói tevékenységéért.
Lázár Balázs (1975):
színművész, előadóművész, költő. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének adjunktusa, osztályvezető tanára. Kutatási területe a színházi maszk és maszkhasználat. Főbb művei: Bomlik a volt: Válogatott és új versek (Budapest: Orpheusz Kiadó, 2015); Maszkaland (a Maszkos karakterizáció című doktori értekezés könyv formátumban, Budapest: Orpheusz Kiadó, 2016); H. úr hagyatéka (verseskötet; Budapest: Orpheusz Kiadó, 2020); Karantén(y)ek (verseskötet; Budapest: Orpheusz Kiadó, 2023).
Lukácsy György (1981):
filmkritikus. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének művésztanára, a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa. Kutatási területe a magyar filmtörténet. Főbb művei: 2020. Az ellentmondás jelei – Vidnyánszky Attila Csíksomlyói passió című színházi rendezéséről. (Elő)ítélőerőnk kritikája. Budapest: Magyar Művészet; 2018. Csíksomlyói passió – Egy színházi előadás zarándokútja. (szerkesztő, társszerző) Budapest: MMA Kiadó; 2013. A mi utcánk – Mit jelent ma Szőts István filmművészete? In. Ember a havason – Szőts István 100. Budapest: MMA Kiadó; 2014. Oldás és kötés – Jancsó Miklós emlékére. Budapest: Magyar Művészet; 2013. A nyughatatlan – Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező arcvonásai. Budapest: Magyar Művészet; 2012. Kémeink jelentik – John le Carré – egy gentleman ha írni kezd. Budapest: Magyar Művészet.
Pataki András (1971):
Jászai Mari-díjas rendező, kulturális menedzser, filmproducer, jelenleg a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára. A vidék színházaként jegyzett Forrás Színház alapítója, a magyar versmondás ügyének szakavatott képviselője, az Országos Versmondó Egyesület alelnöke. Több színház művészeti tanácsadójaként, s a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanáraként is dolgozik. Színházigazgatóként tíz éven keresztül vezette a Soproni Petőfi Színházat, ahol kiemelt feladatának tekintette a színházi nevelés rendszerének felépítését. Alkotói munkássága során száz színdarabot rendezett különféle műfajokban.
Pölcz Ádám (1989):
nyelvész, egyetemi adjunktus, a Kossuth-szónokverseny főszervezője 2016 óta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének megbízott tanszékvezetője, az ELTE Szenátusának tagja. Kutatási területe a retorika és a nyelvtudomány kapcsolódási pontjai (nyelvművelés, stilisztika, grammatika), valamint a mindennapi élet szemiotikája. Főbb művei: 2015. Az emberközpontú nyelvművelés és az antik retorikai hagyomány (Magyar Nyelvőr); 2019. A klasszikus retorika mint a nyelvművelés alapja. Filologia.hu; 2020. Nyelvi tehetség: anyanyelv, beszédtudomány, idegen nyelv; 2021. A nyelvművelés retorikai gyökerei. Budapest: IKU-monográfiák; 2021. Hallgatólagos tudás az anyanyelvi nevelésben. A gyermekirodalom szerepe a nyelvi tudatosság kialakításában (Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat).
Prontvai Vera (1981):
adjunktus a Károli Gáspár Református Egyetemen. Kutatási területei: költészet és szakralitás a kortárs magyar színházban, kortárs misztériumjátékok. Kapcsolódó publikációi: Költészet és ritualitás a kortárs magyar színházban: Vidnyánszky Attila és Visky András színházi világa (monográfia; Budapest: KRE–L’Harmattan, 2023); „A metafora liturgiája” (tanulmány; in Pilinszky János színházi és filmes víziója ma, szerk. Sepsi Enikő és Maczák Ibolya, Budapest: KRE–L’Harmattan, 2022); „A sebzettség esztétikuma: A hiátus szerepe a Halotti pompa színrevitelében” (tanulmány; Alföld, 2019/7.); „Megérinteni vagy meghaladni Istent? A metafizikai színház jellemzőinek vizsgálata A mesés férfiak szárnyakkal című előadásban” (tanulmány; in „Uram, hogy lássak!”, szerk. Zila Gábor, Budapest: DOSZ, 2016).
Schreiber András (1976):
filmkritikus. Az Origo online portál filmrovatának vezetője, a Filmanatómia-sorozat társszerkesztője és szerzője, korábban – egyebek mellett – a Filmvilág, a film.hu szerkesztője, a prae.hu filmes rovatvezetője. Kutatási területe a filmtörténet és kortárs film, valamint a keresztény koncepció és a mozgókép kapcsolata. Főbb művei: 2017. Az akciófilm. Budapest: Filmanatómia sorozat; 2016. A sci-fi. Budapest: Filmanatómia sorozat; 2015. A horrorfilm. Budapest: Filmanatómia sorozat; 2014. George A. Romero, a zombikirály – Csonka portré. in. Orosdy Dániel–Schreiber András: A horror mesterei – Lucio Fulci & George A. Romero. Budapest: Metropolitan folyóirat.
Sepsi Enikő (1969):
filmművészetelméleti szakíró, irodalom- és színháztörténész. A Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi Intézetének, Művészettudományi és Médiapedagógiai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár. A Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium alapító igazgatója, a Károli Könyvek sorozatszerkesztője. Kutatási területe a színházantropológia, művészeti befogadás-vizsgálatok, a modern és kortárs francia és magyar költészet, kortárs francia, amerikai és magyar színház, vallásfilozófia és misztika. Főbb művei: 2019. Művészeti befogadás pszichofiziológiai vizsgálata Noldus Facereader segítségével Budapest: KRE–L’Harmattan Könyvkiadó; 2019. A művészeti befogadás pszichofiziológiai vizsgálatának lehetőségei (irodalom, színház, film) Budapest: KRE–L’Harmattan Könyvkiadó; 2022. Poetic Images, Presence, and the Theater of Kenotic Rituals, London-New York: Routledge.
Szabó Attila (1983):
magyar színháztörténész. A Károli Gáspár Református Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese, muzeológusa. Kutatási területe a magyar és egyetemes színháztörténet és színházelmélet, a közép-európai kortárs színház és dráma, a nézőkutatás és színházszociológia, a színházi múltfeldolgozás és a színházi emlékezet megőrzése. 2006 óta tagja a STEP nemzetközi színházszociológiai kutatócsoportnak. Főbb művei: 2019. Az emlékezet színpadai, Pécs: Kronosz Kiadó; 2019. A valós színterei, Budapest: Prae Kiadó.
Szekeres Csaba:
rendező, forgatókönyvíró és filmelméleti oktató a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Kutatási területe a forgatókönyvírás és a narratológia, továbbá a filmes műfajelmélet. A nevéhez köthető számos, a forgatókönyvírói gondolkodásmódot támogató kezdeményezés és műhely (Script Reading, BABfilmlab). Legutóbbi egész estés filmje, a Hűség (2020) számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. 1998–2011-ig volt írója és rendezője a Duna Televízióban havi rendszerességgel sugárzott Felelet az életnek című dokumentumfilm-sorozatnak. Fontosabb filmjei: Hűség (2019), Örvény (2009), A legbelső szoba (2006), Álomturné (2004), A vonat (2003).
Szitás Péter (1984):
a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének adjunktusa, a Danube Institute tudományos munkatársa. Kutatási területe az irodalomtudomány terén elsősorban az abszurd dráma elmélete. Főbb művei: 2014. Samuel Beckett – Színház a drámában. Komárom: Selye János Egyetem; 2014. Végjáték az élet paradigmájában. Budapest: Gondolat Kiadó; 2015. Színházi végjáték drámára vetítve. Komárom: Selye János Egyetem; 2015. Zenei motívumok Samuel Beckett A játszma vége című drámájában; 2016. Recitáló halál – A játszma vége értelmezése modern pásztoridillként. Pécs: EMMI – Balassi Intézet.
Tölli Szofia (1992):
színházi szakíró, színháztörténész, szerkesztő. A Debreceni Egyetem magyar–orosz szakos hallgatója volt, majd a Károli Gáspár Református Egyetem mesterszakán végzett színháztörténészként. Szakírói képzettségét ezzel párhuzamosan szerezte az OSZMI és a PIM közös kurzusán. Írásai egyebek közt a KULTer.hu-n, az ART7 művészeti portálon, valamint a Magyar Nemzetben, továbbá 2023-ban a Metszéspontok – Fejezetek a temesvári színház történetéből (Székelyudvarhely: Top Invest) című kötetben jelentek meg. Húsba rejtve című kritikájáért 2019-ben a 7. Friss Hús fesztivál kritikaíró versenyén fődíjat kapott. 2023-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusza. Indiai klasszikus tánccal is foglalkozik, tanulmányait Bhubaneswarban, Indiában végezte. A Padmini Táncegyüttes tagja, a Rukmini Sofia Dance alapítója.
Török Katalin (1986):
marketing- és kommunikációs szakember, több mint tíz éve dolgozik színházi és múzeumi területen. Jelenleg az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum marketing- és kommunikációs főosztályvezetője. Korábban a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Reök-palota vezető marketingmenedzsere, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház marketingvezetője, a Kecskeméti Katona József Múzeum kommunikációs munkatársa, majd a Magyar Állami Operaház kommunikációs és marketing-projektvezetője volt. A Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves PhD-hallgatója; kutatási témája az előadó-művészeti kultúrstratégiai intézmények marketingkommunikációs eszközendszerének vizsgálata az elmúlt tizenöt évben.
Ujvári Hedvig:
irodalomtörténész, germanista, a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének habilitált egyetemi docense. Kutatási területei: a magyarországi német sajtó története, tárcaszerzői és kultúraközvetítő szerepe a 19. században; kulturális transzfer Berlin–Bécs–Budapest között, különös tekintettel a zenés színházi produkciókra. Legfrissebb, a folyóiratban közölt tanulmányának témájához kapcsolódó publikációi: „A Nemzeti Színház balettbemutatói a Magyar Királyi Operaház megnyitása előtti utolsó években” (tanulmány; Theatron, 2024); „Gustav Mahler és Magyarország: A budapesti évek recepciója a korabeli magyarországi sajtóban, különös tekintettel a Pester Lloydra” (tanulmány; Magyar Könyvszemle, 2023); „Magyar tematikájú balettbemutatók a Magyar Királyi Operaházban Gustav Mahler vezetése alatt a korabeli sajtó tükrében: Új Rómeó – Csárdás – Vióra” (tanulmány; in Médiatörténeti mozaikok, Budapest: NMHH, 2022).
Vecsernyés János (1959):
operatőr, rendező. 1986 óta forgat tévé- és játékfilmeket, dokumentumfilmeket, valamint tévéreklámokat. A Színház- és Filmművészeti Egyetem docense. Operatőr- és rendezőmesterséget oktat. Főbb operatőri munkái: Peer Gynt – tévéfilm (rend.: Gaál István, 1987); Gaudiopolis – tévéfilm (rend.: Szántó Erika, 1988); Hoppá – játékfilm (rend.: Maár Gyula, 1992); Balkán! Balkán! – játékfilm (rend.: Maár Gyula, 1993); Üvegtigris 2. – játékfilm (rend.: Rudolf Péter, 2005); Szabadság, szerelem – játékfilm (rend.: Goda Kriszta, 2006); A zöld sárkány gyermekei – játékfilm (rend.: Miklauzic Bence, 2010); Vorzimmer zur Hölle (A pokol előszobája) – tévéfilm (rend.: Michael Keusch, 2012). Főbb rendezései: Kvartett – játékfilm (2000); Emelet – játékfilm (2006); Utolsó órák – tévéfilm (2013).
Veress Ferenc (1981):
művészettörténész. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézetének adjunktusa, a Szegedi Tudományegyetem Néprajz Tanszékének oktatója, a Soproni Múzeum és a Szombathelyi Egyházmegyei Gyűjtemény munkatársa. Kutatási területe a reneszánsz és a barokk művészet, a kortárs művészet párbeszéde a korábbi művelődéstörténeti korszakokkal. Főbb művei: 2021. The Dominicans and the Holy Blood: From Late Medieval Devotion to Baroque Piety. Cases in Austria, Hungary and Romania. Bécs: Österreichische Zeitschrift Für Kunst und Denkmalpflege; 2021. Román iktor. A szoborba gyúrt lélek. (szerkesztő) Marosvásárhely: Mentor Kiadó; 2020. Egy dunántúli barokk művészpálya: az építész és festő Lucas de Schram. Sopron: Soproni Szemle; 2020. Az eucharisztia tiszteletének szimbolikus építészeti formái: Oltárarchitektúrák a Nyugat-Dunántúlról a 17. századból. Budapest: Építés-Építészettudomány; 2017. Michelangelo és a vatikáni Pieta: Hatások és követők. Budapest: Typotex Kiadó.