Szerző

Balassa Krisztián
A Somossy Károlyhoz köthető műintézmények vizsgálata kommunikáció szempontból
10.56044/UA.2024.2.2 Teljes szöveg PDF-ben Absztrakt Ez a tanulmány a Károli Gáspár Református Egyetem művészeti igazgatás és művészetmenedzsment szakán megvédett szakdolgozatom szerkesztett változata. Arra a feladatra vállalkozom benne, hogy a kiegyezéstől egészen a millenniumi ünnepségek utáni századfordulóig (1867–1903) elvégezzem a kor nagy hatású alakja, Somossy Károly által létrehozott műintézmények kommunikációs vizsgálatát. Dolgozatomban körüljárom, hogy ebben a korban mennyire volt fontos a mai értelemben vett kommunikáció, PR és marketing, ezekhez milyen eszközök álltak rendelkezésre, kik és hogyan használták őket, mekkora közönségbevonzó hatásuk lehetett, továbbá hogy valószínűsíthető-e az állítás, miszerint a nyomtatott sajtó volt a korban a legfontosabb kommunikációs eszköz, és amennyiben igen, akkor ezt miképpen használta a szórakoztatóipar. Vizsgálati módszernek azt választottam, hogy a kommunikáció alapfogalmainak tisztázása után összevetem a kor népszerű sajtótermékeit, a különböző műintézmények hirdetéseit, reklámfogásait. Az idézetekben megőriztem a korabeli helyesírást. Terjedelmi korlátok okán a legnagyobb és legjobban dokumentált intézmény, a Somossy Mulató[1] és az ugyanabban az épületben ma is működő Budapesti Operettszínház adatait és kommunikációját hasonlítom össze. Ez az az épület, amely közel tíz éven keresztül, 1894-től Somossy haláláig (1903) meghatározta az éjszakai életről, a szórakozásról és a szórakoztatásról alkotott ismereteinket, és utat nyitott Magyarországon a múzsák neveletlen gyermekének, az operettnek, hogy elindulhasson világhódító útjára. Kulcsszavak: Somossy Károly, Budapesti Operettszínház, PR, marketing, kommunikáció, szórakoztatóipar, színház [1] Mivel az évtizedek folyamán több Somossy Orfeum is létezett, fontosnak tartom leszögezni, hogy habár legnagyobb operettjeink a valamikori Új Somossy Mulatóban, vagyis a későbbi Király Színházban lettek bemutatva, mégis a Nagymező utca 17. szám alatti Budapesti Operettszínház adataira támaszkodom, mert ez az intézmény jelenleg is működik, és összevethető adatokkal rendelkezünk róla.