Szerző

Veress Ferenc
A csillag nyomában
Absztrakt A tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa a karácsonyi ünnepkör kedvelt tartozékának, a betlehemeknek az eredetét és funkcióját a liturgiában. A kora keresztény időszakban nagy érdeklődés övezte Jézus életének színhelyeit s ezért számos zarándok kereste fel a Szentföldet. Már Szent Jeromos egyházatya leveleiben megtaláljuk a betlehemi látogatás felidézte érzelmek leírását. Rómában, a Santa Maria Maggiore bazilikában őrizték a betlehemi jászol töredékeit, ezért itt található az egyik legkorábbi betlehem, Arnolfo di Cambio szoborcsoportja (13. sz. vége). Arnolfo munkáját ugyanaz a IV. Miklós pápa rendelte meg, aki az Assisi-i ferences bazilika díszítését is támogatta. Giotto Assisi-i freskóciklusának egyik jelenete Szent Ferenc grecciói csodáját ábrázolja, vagyis a jászol felett bemutatott szentmisét és a jászolba helyezett kisgyermek megelevenedését. A reneszánsz és a barokk időszakában számos példát találunk a betlehemekre, mind a festészet, mind a szobrászat műfajából. A liturgiában, a hívek áldozati körmenetéből kialakult a szakrális dráma műfaja, amely a templomtérből kilépve misztériumjátékká terebélyesedett. A misztériumjátékok hatását mutató betlehemek elsősorban a megtestesülés csodáját akarták kézzelfoghatóan valóságossá tenni a hívők számára. A Szent Család, a három napkeleti bölcs és a pásztorok jelenléte realisztikussá tette a betlehemeket, amelyek mindig az adott kor lenyomatát hordozzák. A Santa Maria Maggiore bazilikában 1589-ben angyalok hordozta tabernákulum-szekrényt emeltek a születés-kápolnája fölé; a megrendelő ezúttal is egy ferences pápa, V. Sixtus volt. A festészetben Caravaggio Pásztorok imádása-oltárképei (Messina, Museo Nazionale és Palermo, San Lorenzo templom) jelentették a téma újszerű interpretációját. A szobrászatban Antonio Begarelli életképszerű terrakotta-csoportjai (1526—1527, Modena, székesegyház) korán kijelölték az utat a barokk számára. Magyarországon, a 17. században indul újra virágzásának a betlehem műfaja a szobrászatban, ennek jelképe a jezsuiták által a lőcsei városházán megtalált középkori Pásztorok imádása-szoborcsoport, Lőcsei Pál mester munkája (ma a Szent Jakab plébánia-templomban). A soproni és a kolozsvári Szent Mihály templomokban egyaránt találunk Háromkirályok-oltárt, amelyeknek középkori előzményei lehetnek. Míg Sopronban Georg Schweitzer bevándorolt bajor szobrász készítette el a 18. századi Háromkirályok-imádása szoborcsoportot, addig Kolozsvárott Franz Anton Maulbertsch festett Háromkirályok-oltárképet. Franz Anton Maulbertsch Sümegen, a plébániatemplomban két külön freskó-jelenetben dolgozta fel a Háromkirályok és a Pásztorok imádásának témáját, tudatosan kapcsolódva ahhoz a nagy hagyományhoz, amely a római Santa Maria Maggiore bazilikán át a betlehemi Jézus születése templomhoz vezet. Kulcsszavak: betlehem, jászol, napkeleti bölcsek 10.56044/UA.2021.1.4 FULL TEXT PDF