Szerző

Kozma András
Dionüszosz visszatérése
Teljes szöveg PDF-ben „Terzopulosz színházában a mítosz nem mese, hanem sűrített tapasztalat; a próbafolyamat nem egy drámai koncepció előadása, hanem kalandos utazás az emlékezet tájain, a test és a beszéd, a szó mint természetes egység elveszett kulcsainak keresése.” (Heiner Müller) A 77 éves Theodórosz Terzopulosz nemcsak a görög, hanem a nemzetközi színházi élet meghatározó alakja: társulatvezető, a színházi formanyelv megújítója, a Nemzetközi Színházi Olimpia egyik alapítója. A görög mester szerint csak a rítus begyakorlásával térhetünk vissza az antik tragédiák szellemiségéhez. Ennek elérésére kifejlesztette és könyvben is publikálta a Dionüszosz visszatérése elnevezésű színházi módszerét. Pályája az 1970-es években kezdődik: 1972 és 1976 között a Berliner Ensemble társulatánál dolgozik, ahol találkozik a német drámaíró-rendezővel, Heiner Müllerrel, aki az egyike azoknak a világhírű művészeknek, akikkel 1994-ben létrehozza a Nemzetközi Színházi Olimpiát, a világszínház egyik legnagyobb fesztiválját. Az első olimpia házigazdájaként a görögországi Delphiben fogadja a külföldi társulatokat, hogy újra felfedezzék az antik tragédiákat. Terzopulosz 1985-ben megalapítja az athéni Attis színházat, amelynek első előadása 1986-ban a Bakkhánsnők. E produkció létrehozása során alakul ki az a sajátos munkamódszer, mely már tartalmazza művészi hitvallásának legfontosabb elemeit. Módszerét, tréningjeit megannyi neves műhelyben bemutatta és alkalmazta már. A világ nagy színházaiban dolgozott, többek között a szentpétervári Alekszandrinszkijben, a moszkvai Tagankában, a milánói Teatro Piccolóban, Nyugat-Berlin egykor legendás alternatív művészeti központjában, a Künstlerhaus Bethanienben vagy a düsseldorfi Schauspielhausban. Dionüszosz című előadásával 1991-ben szerepelt a bogotai nemzetközi fesztiválon, amellyel elnyerte a legjobb rendező díját.