Teljes szöveg PDF-ben

Az új retorika összefoglaló kifejezés jellemzi leginkább az Uránia jelen számának írásait. Az új retorikába beleilleszthető minden nyilvános beszédfolyamat, így a közéleti és művészeti szereplés, a hagyománymondás, a kreativitás, a művészeti kifejezésmód, a drámai nyelv, a médianyelv, a TikTok- vagy liftbeszéd, hogy csak a legfontosabb és egyben legérdekesebb kulcsszavakat emeljük ki az írásokból. A tanulmányok, esszék, könyvismertetések, valamint az interjú szorosan kapcsolódik a Színház- és Filmművészeti Egyetem művészetelméleti kutatásaihoz és oktatásához; valamint az egyetem magas előadóművészeti kultúrát szolgáló küldetéséhez.
A magyarországi retorika újraélesztésének és újraindításának kiemelkedő szereplője Adamikné Jászó Anna, az ELTE professor emeritusa bevezető tanulmányában az előadásmód jellemzőit mutatja be. Az előadásmódot évszázadon át tárgyalták a retorikák, majd kivált a retorikából és önálló diszciplína lett. Kodály Zoltán 1937-ben elhangzott rádióelőadása nyomán (A magyar kiejtés romlásáról) szinte egyeduralkodó terület lett az előadásmód. A tanulmány bemutatja a beszédhibákat, részletesen tárgyalja a kiejtési hibákat, valamint konkrét példákkal és tanácsokkal segíti beszédtechnika fejlesztését. Kritikusan viszonyul a beszédkultúrát veszélyeztető szóképes olvasáshoz, a munkafüzetek, feladatlapok túlzott használatához, és hiányolja a színházi életből és a médiából a pozitív mintákat.
A nyilvános szereplés során az előadásmódra romboló hatással lehet a szorongás. Kisházy Gergely (c. egyetemi docens, ELTE, METU, NKE) tanulmányában tárgyalja ennek jellemző jelenségeit: atipikus beszédhangok, beszédhelyzetek, légzéshang, sóhajhang, ásításhang, orrhang, suttogáshang, száraz szájtér hangja, krákogáshang, köhögéshang, gyomorhang, böfögéshang, csukláshang, tüsszentéshang, nevetéshang…, és a szuggesztív kommunikáció segítségével tanácsokat ad a stressztünetek elrejtésére, a lámpaláz csillapítására.
A hazai elméleti és gyakorlati retorika, színészi és rádiós beszédképzés áttekintését adja a vele készült interjúban Balázs Géza egyetemi tanár, az SZFE beszédkultúra kutatócsoportjának vezetője. Felhívja a figyelmet a beszéd nem eléggé hangsúlyozott egyéni jellegére (idiolektus), valamint a nyilvános nyelvhasználattal, a színpadi és médiabeli beszéddel kapcsolatos elvárásokra is.
1999-ben Adamikné Jászó Anna ösztönzésére indult az országos Kossuth-1999-ben Adamikné Jászó Anna ösztönzésére indult az országos Kossuth-szónokverseny. A verseny célja a magyar anyanyelvhasználat és beszédkultúra ápolása, fejlesztése, és nem utolsó sorban a retorikáról való közös gondolkodás. A verseny a Petőfi Kulturális Ügynökség segítségével 2022-től alapjaiban megújult; az online fordulóban TikTok- vagy liftbeszéddel, a Nemzeti Színházban megrendezett döntőn vitakultúra-feladattal bővült. Pölcz Ádám egyetemi docens (ELTE) a versenyek mai fő szervezője írásában áttekinti a szónokverseny történetét, megújulásának elvi alapjait, és tanácsokat ad a szónokversenyre készülőknek.
Folyóiratszámunk többi írása tágabban kapcsolódik a retorikához. A kapcsolat kulcsszava ezekben az írásokban a kreativitás lehetne.
Antal Zsolt írásában a norvég médiamodellt mutatja be, amely mintaként szolgál Európában azzal, hogy az információs forradalom, illetve a közösségi hálózatok által a társadalmi kommunikációban bekövetkezett változásokhoz alkalmazkodva sikeresen integrálta a globális, profitorienltált közösségi hálózatokat a közszolgálati média rendszerébe. Ezzel Norvégia továbbra is biztosítja az anyanyelv és a nemzeti kultúra ápolásának leginkább megfelelő, az országban rendkívül népszerű közszolgálati média működését és fennmaradását.
Richard Gough (a Cardiffi Egyetem professzora) esszéje Edward Gordon Craig és Eugenio Barba hatását vizsgálja a globális előadóművészeti színtéren. Az általuk alapított iskolák mint az átalakító felfedezés és kreativitás birodalmai átnyúlnak kulturális határokon és kontinenseken.
Ehhez kapcsolódik Timár András (egyetemi adjunktus, SZFE) ismertetése Eugenio Barba és Nicola Savarese A színház öt kontinense című, a Magyarországon 2023-ban megrendezendő 10. Színházi Olimpiára kiadásra kerülő kötetéről. A kötet nem lineáris-kauzális módon, hanem sajátos módszerrel, könnyen olvashatóan, mozaikszerűen ábrázolja a világ színháztörténetét.
Kozma Gábor Viktor (a kolozsvári BBTE adjunktusa) esszéjében Suzuki Tadashi egyedi színházi gondolkodását mutatja be különös tekintettel a testről és a térről alkotott meglátásaira.
A kreativitás a kulcsszava Tamás Ildikó néprajzkutató, nyelvész új könyvének: „Adj netet!” – Nyelvi, képi kifejezésmód és kreativitás a gyermek- és diákfolklórban. A könyvet Balázs Géza ajánlja mindazoknak, akiknek szándékában áll alaposabban megismerni és megérteni a nyelv művészetét.