Csokonai Vitéz Mihály, a magyar drámaírás egyik korai mestere, a bátran újító alkotó előtt 250. születésnapja alkalmából programsorozattal tisztelgett 2023 novemberében a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Célunk az egyedi, művészi igényű megemlékezés mellett Egyetemünk alkotóművészeti teljesítményének bemutatása volt. Az ünnepet Csokonai szülővárosába, Debrecenbe szerveztük oktatóink és hallgatóink inspirációinak és eszközeinek felhasználásával. A tudományos és művészeti-alkotói megközelítést egyaránt felvállaló „Kincsek negédes csűre” címet viselő ünnepi konferencián az egyetem oktatói és vendégelőadói kínáltak támpontokat Csokonai életművének és utóéletének teljesebb megismerésére. Jelen lapszámunkban ezekből az előadásokból készült publikációkat és az ünnepségsorozat során bemutatott színpadi műveket szerkesztettük egységbe.
2024-06-27
A pantheon-eszme a reneszánsztól a romantikáig
Szerző:
Veress Ferenc
Absztrakt
A híres emberek kultuszának fellendülését a reneszánsz idején antik példák, Plutarchos és Suetonius életrajzai segítették elő. Reneszánsz vívmánynak tekintjük
a kortárs költőknek, íróknak, humanistáknak kijáró tiszteletet, amelynek jellemző
megnyilvánulása a díszes síremlékek állítása. Firenzében a Santa Croce bazilikába
temették évszázadokon át a jeles gondolkodókat, Leonardo Brunitól Vittorio Alfieriig, s itt róhatta le előttük tiszteletét Goethe, Foscolo és Stendhal. Magyarországon
Széchenyi István fogalmazta meg az Üdvlelde gondolatát, vagyis egy olyan emlékparkét, amely a nemzet haladását szolgáló tudósok sírjait fogadta volna be. A gondolat megvalósítása a művészekre várt: a Rómában tanult Ferenczy István több írónk,
költőnk, köztük Csokonai büsztjét is elkészítette egy képzeletbeli nemzeti pantheon
részeként. A debreceni Emlékkert Bizottság, amikor Izsó Miklóstól egészalakos szobrot rendelt Csokonairól egy olyan parkot képzelt el „hol a haza és tudományok körül
magoknak, különösen a városunkban nagy érdemeket szerzett emberek emlékszobrai álljanak […].” Régi hagyományt aktualizált tehát Debrecen város elitje, melynek
gyökerei a humanizmushoz vezetnek, ez az örökség pedig a Református Kollégium
szellemisége révén a 19. században is eleven volt.
Kulcsszavak: Csokonai-szobor, emlékpark, pantheon, Ferenczy István, Izsó Miklós
10.56044/UA.2023.2.4
Teljes szöveg PDF-ben
Tovább
2024-06-27
„Az autonómia nem rendelkezik objektív mércével”
Szerző:
Ozsváth Eszter
Teljes szöveg PDF-ben
Tovább
A kiadvány letölthető PDF-ben
Uránia interdiszciplináris folyóirat 4. évf. 1. szám Uránia interdiszciplináris folyóirat 3. évf. 2. szám Uránia interdiszciplináris folyóirat 3. évf. 1. szám Uránia interdiszciplináris folyóirat 2. évf. 2. szám Uránia interdiszciplináris folyóirat 2. évf. 1. szám Uránia interdiszciplináris folyóirat 1. évf. 1. számSzerzőink
