2024-06-27

A pantheon-eszme a reneszánsztól a romantikáig

Gondolatok Ferenczy és Izsó Csokonai-szobrainak hátteréről

Szerző:

Veress Ferenc

Absztrakt
A híres emberek kultuszának fellendülését a reneszánsz idején antik példák, Plutarchos és Suetonius életrajzai segítették elő. Reneszánsz vívmánynak tekintjük
a kortárs költőknek, íróknak, humanistáknak kijáró tiszteletet, amelynek jellemző
megnyilvánulása a díszes síremlékek állítása. Firenzében a Santa Croce bazilikába
temették évszázadokon át a jeles gondolkodókat, Leonardo Brunitól Vittorio Alfieriig, s itt róhatta le előttük tiszteletét Goethe, Foscolo és Stendhal. Magyarországon
Széchenyi István fogalmazta meg az Üdvlelde gondolatát, vagyis egy olyan emlékparkét, amely a nemzet haladását szolgáló tudósok sírjait fogadta volna be. A gondolat megvalósítása a művészekre várt: a Rómában tanult Ferenczy István több írónk,
költőnk, köztük Csokonai büsztjét is elkészítette egy képzeletbeli nemzeti pantheon
részeként. A debreceni Emlékkert Bizottság, amikor Izsó Miklóstól egészalakos szobrot rendelt Csokonairól egy olyan parkot képzelt el „hol a haza és tudományok körül
magoknak, különösen a városunkban nagy érdemeket szerzett emberek emlékszobrai álljanak […].” Régi hagyományt aktualizált tehát Debrecen város elitje, melynek
gyökerei a humanizmushoz vezetnek, ez az örökség pedig a Református Kollégium
szellemisége révén a 19. században is eleven volt.
Kulcsszavak: Csokonai-szobor, emlékpark, pantheon, Ferenczy István, Izsó Miklós

10.56044/UA.2023.2.4

Teljes szöveg PDF-ben

Vissza a főoldalra

Kapcsolódó taralom

2024-06-29

A weili figyelemfogalom és Pilinszky János „önéletrajzai”

Szerző:

Sepsi Enikő

10.56044/UA.2024.1.5
Teljes szöveg PDF-ben

Tovább

2024-06-29

Színház a Covid-járvány után

Szerző:

Christopher Balme James Rowson Thomas Eder

10.56044/UA.2024.1.1
Teljes szöveg PDF-ben

Tovább

“A magyar nemzet megmaradásához, társadalmi jólétéhez és sikeres jövőjéhez egyedül a kimagasló oktatáson és kutatáson keresztül vezet az út…”

A Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése, összhangban az egyetemi modellváltás során és az alapító okiratban rögzített célkitűzésekkel, elkötelezett abban, hogy intézményünk hallgatóit, oktatóit, kutatóit érdekeltté tegye az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeit bemutató művészeti-tudományos eredmények elérésében és közreadásában.

Az Uránia címmel szemeszterenként megjelenő, lektorált, szabad hozzáférésű interdiszciplináris folyóirat alapításával elérkezett az ideje annak, hogy kollégáink – más egyetemekhez hasonlóan – saját publikációs felületen is közzétehessék művészeti-tudományos közleményeiket. A folyóirat célja, hogy központi szerepet töltsön be a hazai és nemzetközi színház-, film- és médiatudományokat integráló kutatások és publikációk nyilvánosságra hozatalában. Miközben fórumot kívánunk biztosítani a szerzők számára, kiemelt célunk, hogy a nemzeti kultúránkat meghatározó művészeti-tudományos területekről folyó közbeszéd létjogosultságát erősítsük a hazai tudományosságban, igyekezve a témával kapcsolatos előítéletekkel és beidegződésekkel szemben alternatívát nyújtani olvasóinknak.

Kapcsolódó taralom

A kiadvány letölthető PDF-ben

Szerzőink

Tudatosság, önfegyelem, egyéni színek