I. vers

Bevezetánc

Az üres parton felhőkkel

keringőzik a szél.

Elkezdődött a műsor.

Tenger hulláma homok-

szemekkel tangózik.

Forog velem is a világ.*

*vagy: pördülök egyet.

*

Strand. Part. Ranta. Part. Biztos. Tengerpart. Litorális. Tengerpart. Minket az óceánok teremtettek. Őseink felkúsztak a szárazföldre, de mi soha nem hagytuk el a vizet. Körülöttünk Wasser. Su. Víz bennünk van. A Vesi az élethez szükséges.

*

Soknyelvű író vagyok, Schriftsteller författare kirjailija. Sok tucat nyelven gondolkodom és álmodom, beszélek, hallgatok és írok, és ezek mindig aktívak kívül és belül. A nyelvek számomra az élet szükségletei. Folynak, mint a víz a folyóban, joessa, a tengerben, meressä. Nyelvek hullámai, nyelvek, kieliä, språk, Sprachen, gördülnek a tengerpartra, és újra gördülnek, folyamatosan. Constantemente.

A nyelvek a szívem, az agyam és az óceánom szívverése és hullámverése. Keverem a szavakat és a szerkezeteket és a hangokat, a szkripteket és a jelentéseket. Úszom a språkban. Dillert lélegzem. Még akkor is, ha látszólag egy nyelven, idiomán írok, a valóságban több nyelven írok, alkotok és írok.

*

A versek, amelyeket írok, olyanok, mint a tengervíz. Mérheti a hőmérsékletét vagy a sótartalmát, Salzgehalt. Mérheti a nyelvek számát vagy a szavak és jelentések hosszát és szélességét. Mégis, mint a tengervíznél, a tengervíznél is hagynod kell magad lebegni, bízva abban, hogy nem süllyedsz el sjunka és nem fulladsz bele, és a versek elvisznek.

De maar: mi, emberek hanyagul kezeljük a vizet, elsődleges elemünket, Anyánkat, Äni-t, Äiti-t, Anyát. A már kiszáradt földeket kiszárítjuk és pusztasággá alakítjuk. Megtöltjük vegyszerekkel és szeméttel a folyókat és a folyókat és a tavakat, a Seent és az óceánokat és a Weltmeerét. Úgy élünk, mintha mindig ott lenne a víz, akárcsak a mama, örökké, ikuisesti, örökre, ewig, siempre.

*

Gyere velem sétálni a tengerpartra.

Sokszor jártunk már ott, de most megfigyeljuk. Válassz egy száz sata stotinu méteres sávot. Végy egy listát és egy ceruzát. Számold meg és gyűjtsd össze korunk, a PlasticoFantasticoPartycene-nek a tengeri szemetét. Már műanyag részecskéket lélegzünk, eszünk és iszunk. Több száz gramm műanyag részecskét hordozunk szervezetünkben.

Egy napon, amikor az emberek visszatérnek Denizbe, a tengerbe, ezek a két lábon járó, meggondolatlan ragadozók a rovdyr emlékei még mindig az acqua, agua vízben fognak úszni, és átjárják a havát, a levegőt.

Van egy hatalmas zsák, amit most megtöltünk az emberiség eldobott emléktárgyaival.

II. vers

Pengeélen

jelöld ki a kezdőpontot. Pont.

erdő / tengerpart / tenger semmi sem marad állandó

háromszínű sáv / sem nemzet / sem határ / sem útlevél

szárítókötél sosem száradó, nedves ingekkel

dűnék / sárga virágszemek / súlyos sirályok verdesnek

szélben kihalt nyelvek forognak, sirály nejlonzacskót nyel

földig hajló bokrok / ugráló homok / tréfás hullámok

kötélen járni / elsüllyed a láb / hajó vagy csónak a láthatáron?

semmi nem marad határon belül

még a szemét sem

számos számtalan

cigarettacsikk / szószos üveg / szétszórt emlék

használt ázott fültisztítópálcika

sör / víz / gyümölcsleves doboz / fémdoboz / zöld üvegszilánk

műanyag műanyag műanyag műanyag műanyag műanyag műanyag műanyag

kemény / puha / újrahasznosítható / nem tudom mit kezdjek velük

kupak / kupak / kupak

és még több kupak piros / kék / zöld / sárga / meghatározhatatlan táska

összehordani gyűjteni felszedni nagy fekete műanyag zsákba tenni

tengeri / átmeneti/ felszíni/ parti mocsok / nyelvi hulladék

szárazföldi és tengeri és mind emberi

tengeri kagyló / hínár / döglött hal / sirály / medúza

maradékunkat ették ebédre?

*

Azt mondják, az antropocénben élünk. Azt mondják, hogy az emberek människor hatalmas hatással vannak erre a bolygóra, a geológiára, az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre, a fajok kihalására és az éghajlatra. Azt mondják, az emberi menneskelig civilizáció okozta a jelenlegi válságot, a növekvő számú környezeti katasztrófát. Azt mondják, hogy az emberek mennirnir olyanokká váltak, mint az éhes sáskák, akik mindent megesznek, amit csak láthatnak, és hogy az emberiség menneskehet túl falánk lett, túl hatalmas és túl pusztító. Mit gondolsz? Bűnösnek érzed magad, syyllinen?

*

Mikor kezdődött az antropocén? Senki sem tudja. Keine Ahnung. Mikor ér véget? Amikor az emberiség emberiség eltűnik, weg. Mert azt mondják, hogy az antropocén az emberek, az emberi befolyás ideje a bolygón.

Itt van egy dilemma. Mi, emberek elfelejtettük, hogy mi is egy faj vagyunk. Mi, emberek azt hisszük, hogy civilizált Cywilizowany Civilisé vagyunk, és ezért tudjuk, hogyan uraljuk a világot värld Welt świat világ. Mi, emberek megdöbbenünk, ha ráébredünk, hogy vannak olyan erők, amelyeket nem tudunk irányítani.

*

Mi, emberek… azt gondoljuk, hogy a tápláléklánc csúcsán vagyunk és a nyers agy, mert van Zivilisation Sivilisaatio. Mert van Nyelv Gjuha. Mert két dva csipke lábon járunk. Mert mi… sok oka van, syitä, ha meg akarod találni őket.

Mi lenne, ha megfordítanánk civilizált agyunkat, és megkérdeznénk: Mi lenne, ha nem mi vagyunk a legokosabbak és a legszebbek?

*

Imádom a természetet, mondod. Imádom a Természetet. Csak a szeretet Liebe amore ljubav van az emberiség beszédében, amikor a Természetről beszélünk, szeretett Gaia Γαία-ról, bolygónkról, erről a körte alakú gömbről, amely lábunkat a felszínéhez, a talajhoz tapad.

És mégis sírsz, én sikítok, és mindenki üvöltözni kezd, amikor a Natur megszállja steril vegyileg tisztított otthonainkat. Mert a luonto, naturen, már messze van tőlünk, urbanizált turbónizált, elszenesedett, megterhelt szervezett szervezetektől.

Elveszítettük kapcsolatainkat és irányvonalainkat, tájékozódásunkat. Ma többet tudunk a természetről elméletben, tévéből, internetből, könyvekből. Mi a helyzet a valósággal?

III. vers

Mikroszörnyek

Egy százlábú

karfiolban elrejtve:

vegyszerek nélkül.

Egy szálon lógva,

a gravitációt figyelmen kívül hagyva:

első lépés egy hálóhoz.

Hullámok korbácsolnak egy követ.

Nyolc láb gyorsabban menekül,

mint az én kettőm.

Élet az erdőben:

hatalmas szőrös lábak árasztják el a falakat.

Be kell tömni a lyukakat.

Pók volt az,

mi kiöntötte a mérgét?

Feldagadt a bokám.

Ki mondta, hogy mindig is

szeretnem kell a természetet?

És a mikroszörnyeket?

*

Tényleg szeretjük bolygónkat planeta planetetta планета és a természetet natyra priroda природа? A miénk, vagy csak mi vagyunk a lakosok? Egyszerűen csak kapzsi squatterek vagyunk, Hausbesetzer, aki messze meghaladja a szükségleteinket? Milyen szükségleteink vannak, tulajdonképpen насправді, a túléléshez, vagy egyéni, gazdasági економске, társadalmi социални, politikai политический és mások?

Számtalan szükséglet van mindannyiunkban, ezen a bolygón:

Ön szeretne egy új autót auto кола és szeretnék elrepülni nyaralni ваканция. Minden nap húst akarsz enni месо carn, én pedig azt akarom, hogy új ruhákat mutassanak meg másoknak.

Akarsz… én akarom… te akarod… akarom… Vols… Vull… Végtelen. Végtelen. Endlos. Sonsuz.

*

Azt kérdezed, mi köze van a természet iránti szeretetnek a szükségleteinkhez. Azt mondod, pusztítjuk a természetet, mert az emberiség csupa rossz, pusztító, gonosz, paha, gonosz, böse, mal.

Valóban ez a helyzet? Vagy csak vakok vagyunk, sokeita, pimedad, akik illúziókban és utalásokban, zűrzavarokban és téveszmékben élünk, következtetések, megoldások vagy fúziók nélkül? Valójában az emberiség saját kívánságainak és szükségleteinek foglya?

IV. vers

Karp at ter/re2

Messze lent aranyló mezők alatt

a hegy szívében

végtelen éjszaka fekete termeiben

nehéz lábak köveken taposnak

lovak körbe-körbe járnak

Messze fenn a föld felett

a hegy veséi hevernek

aranyfény a zöld vízen

kacsa lábak eveznek

lovak járnak föl-le

Messze titkos ösvényen

a hegy beleiben

fehér kéreg szürke homokon

puha lábak óvatosan lépnek

lovak látásuk vesztik, igen, megvakulnak

Messze távol a világtól

a hegy tüdejében

mély tó fekete fenekén

életerős lábak a lépcsőn ugrálnak

a cipő sós, nagyon sós lesz

*

Só… A Föld sója. Só és víz. Tuz. Így. Sol. Salz. Víz és só. Szervezetünknek sóra van szüksége. De túl sok suolaa és túl sok salétrom, túl sok politika és túl sok atombomba-kísérlet, túl sok elmozdulás és túl sok emberség – túl sok lesz, zu viel, troppo, túl.

V. vers

Keleti kísérletek

A tevék eltűntek. Nyomaikat ördögök, zúgó homok törölte el.

Ragyogó gombák sziporkáznak az égen, ionok záporoznak, felrázzák a dűnéket.

Hámozott medencefenék sziporkázik, elgondolkodva a sztárversenyzőkön.

Fordulj vissza, te hal, nádi farkas, nyúl, róka, vaddisznó, tigris!

Még a mocsár is jobb, de már késő!

Most azt mondják: kibírod, túléled, megmaradsz, fennmaradsz,

és nem halsz ki (őszintén, kit érdekelsz?).

Lehetetlen megállítani a hegysapkák olvadását és elhalványulását,

és folyók a mezőkbe torkollanak, melyeknek kevesebbnek kellene lenniük.

Nádkunyhó padlástetők, főtt hajtások, a halottakat nádba temetik.

Először maradt a marinka és a pikkelyes osman, majd üres zöld

zátonyok, nyálkás partok, árva tó vándorlás –

sosem tudtad, hová, de követted.

Türkiz nyári nap tükre feketedik, farkasokra lőnek.

Soha nem volt sok, de most már nem maradt más, csak hazugság.

Most azt mondják: semmi riasztó vagy áruló, de nekünk

ki kellett vágni a nádasodat, a megélhetésedet,

mert haszontalan, terméketlen, hatástalan, értéktelen volt.

Ki kell aknáznunk az elapadó vizeket, meg kell fékeznünk a vándorlást, vagy

még jobb megoldás: táplálj öntözést, perzseld fel és dúld fel a tómedred.

Semmi és senki nem alhat, nem bújhat el, nem leselkedhet.

Szedd fel a sátorfádat, hogy igazi házban élj messze távol.

Most azt mondják: légy civilizált, bonyolultt, nincs több halevés.

A guggoló tigris soha nem tér vissza,

és a sárkányt sivatagi rongyokba rejtik.                     Nyíljon meg egy út előtted!

*

Állj meg! Állj meg! Сmon!

Miért nem adhatjuk fel?

Állj meg! Állj meg! Prestati!

Miért nem elégedhetünk meg kevesebbel?

Állj meg! Állj meg! Stoppa!

Miért ne tudnánk?

VI. vers

Csoportos étkezés

nem vagy más, mint egy emberszabású majom

– unokatestvéreinket ne bántsd! –

génjeid kevesebb, mint kilencvennyolc százaléka választ el téged

attól az álomtól, hogy űrlény légy ezen a bolygón

vagy hogy urald a világot a teremtés királyaként

bár megszelídítetted a tüzet

hogy bélszínt süss és

fehérjével töltsd meg a gyomrod

feltaláltál egy fegyvert, hogy kiirts bármilyen fenyegetést

te mégis szőrtelen, bátor, gondtalan vagy

bár már nem eszel annyi rügyet

a kedvességed mikor találkozol a barátaiddal

tartja meg őket, ahogy idősödsz

agresszív leszel, amikor bizonytalannak érzed magad

vakmerő játék és fiatalos meggondolatlanság

hátat vakarsz, tisztálkodsz

kizársz, bezársz, harcolsz, szövetkezel

szagukról felismered a rokonaidat

társadalmi hierarchia, lehetőség, megbízhatóság

párzási, udvarlási, étkezési szokásaid

még a színlelésed, remegésed, blöffölésed is

mind elárulják valódi jellemed

– nem te találtad fel a biológiát –

egy emberszabású majom épp most tanulta meg, hogyan játsszon a tűzzel

*

Az emberiség sok mindent alkotott és talált ki, mondod. Nézd meg mit csináltunk! te mondod. Hol vannak az unokatestvéreink, Serkut, Neven, a hajba bújtatott nővéreink, Schwestern, és a testvéreink, braća? kérdezed. Még mindig a dzsungelben, dzsunglában vannak, diót törnek, gyümölcsöket, hajtásokat és gyökereket gyűjtenek csizma és öltöny nélkül.

De: boldogabbak lennénk, ha megmaradtunk volna ebben az őseredeti állapotban?

Élvezzük a gondolatot, hogy boldogok legyünk, glücklich, lyckliga, onnellisia, felici boldogud.

Élvezzük a szédülést, a pezsgést és az elfoglaltságot.

Élvezzük az adrenalint, és azt, hogy a dopaminhoz ragaszkodunk.

És élvezzük azt a paradox paradoja paradosso-t, hogy boldogok legyünk – és boldogtalannak érezzük magunkat azért, mert boldogok vagyunk.

VII. vers

Írás a falon

Kibillent kerékvágásából: ilyen a világ

Tizenhat és lázadó, nincs helyem az ünnepélyes gyülekezetben

függő nyakkendők és feszített kakasok versengenek az méltatlásért

beszélj ne hallgass: hát mit gondolnak a kedves fiatalok itt?

Világbéke Világmegértés Világjövő Világszerelem

Világ mindegy melyik világot rágjuk?

Hol van a cselekvés a jövőnk megváltoztatására?

Hatalmas szájak és aranyláncok zörögnek, túl kicsi kezek melyek

soha nem érintettek való világot vagy végezték egy nap becsületes munkáját

A világ a te örökséged, atyai jussod, hagyatékod

Meg kell változtatnod a világot, az ősz hajszálak kórusban ismétlik

Értem, elkeseredettek vagytok,

de miért nem javítjátok meg ti a világot

mielőtt átadnátok nekem?

Most az utcák más tizenhatosokkal tele

ugyanazt akarva, mint akkoriban én: tegyétek rendbe nekem a világot

hadd nőjek fel a boldog paradicsomi mesében és szolgáljatok engem

Igen, megpróbálom megváltoztatni a világot és a jövőnket. Igyekszem.

Még egy egyszerű kérdést szeretnék feltenni a drága mobiltelefon-márka

hátizsákos virtuális világra koncentráló jóléti lázadóknak:

Miről vagy hajlandó lemondani? Feladni?

*

Őseink sok évezred óta boldogan foglalatoskodtak a bolygó megváltoztatásával és átalakításával, transzmográfiás transzográfiával, mi pedig továbbra is követjük nyomdokaikat, de sokkal nagyobb léptékben. Förfäderünk, Vorfahren több tízezer éve antropocénozta a bolygót, és mi továbbra is ugyanezt tesszük. A mi antepasados antenati esivanemad esivanhemmat őseink… olyan könnyű őket hibáztatni. Olyan könnyű mást hibáztatni. Olyan könnyű vádolni és ujjal mutogatni. Olyan könnyű tovább élni, ahogy mindig is tettük, és nem gondolni kicsi és nagy dolgokra, vagy életmódot váltani, stil života.

Olyan könnyű lustának lenni laisk laiska lat.

*

Van lelkiismeretem, Gewissen, tudatom, Bewusstsein és bevásárlólistám. Bárhová megyek és bármit csinálok, viszem a bevásárlólistámat. Konzultálok vele és szerkesztem, ahogy többet megtudok a világról.

De ez csak egy egyszerű jelentéktelen Wunsch kívánság Liste, mondod. Ez igaz det är sant. De ez soha nem fog megtörténni, mondod. Igen, igen, das stimmt. Ez igaz, ez jó.

De ha nem lenne kívánságlistám, semmit vagy nagyon keveset tennék. Úgy bolyongnék a világban, hogy nem tudnám, hová megyek, mit akarok, vagy ki vagyok.

VIII. vers

Bevásárlólista

Információ                                    real wirklich äkta todellinen echt

Tiszta levegő                                PRIORITÁS, TOP!

Racionális gondolkodás                      ez egyre ritkább, vagy csak öregszem?

Tiszta víz                                        elsőbbséget élvez, ez is!!!

Felelős tevékenység                abszolút abszolút abszolút

Tiszta talaj

Újrafelhasználható alternatívák       hogy odaérjünk på väg მალე!

Tiszta élelmiszer                                      egészségügyi kérdés, de nem csak!

Hatékony hulladékgazdálkodás

Tiszta energia                                            valaki ellene? 😉

Rugalmasság                              hé, ez is megoldható némi erőfeszítéssel,

nem kell bevásárolni érte

Tiszta termelés

Alkalmazkodó gondolkodás               ավելին! adj még!

Tiszta fogyasztás

Megértés                                                      ó igen ach ja

Tiszta jövő                                                   ez az, amiért dolgozunk, igaz?

Értelmes döntések

Tiszta múlt                                                  ez egy kicsit nehezebb

Megfontolt szokások

Tiszta politika                                             no comment, de ez TOP TOP PRIORITÁS

Együttműködés                                         ezt szeretem, szükségünk van egymásra

Tiszta gazdaság

Tisztánlátás a következményekről  ennek korábban kellene jönnie

Tiszta bolygó                                                             IGEN!!! Igen! Evet! Certo!

Párbeszéd + szokások megváltoztatása + innovációk + technikai és szellemi

fejlődés

*

Amikor Einkaufent vásárolni mész, kívánságlistát is viszel magaddal, de lehet, hogy a butik Laden dyqan dükkân boltban nem minden található meg. Talán nem minden található meg ezen a világon, amire vágyom. Kívánhatom wünschen önska toivoa, posso desiderare.

*

Dolgozhatok azon, hogy legalább néhány kívánságom teljesüljön. Némelyik valósággá vált. Néhányan még folyamatban vannak. És nem vagyok egyedül. Olyan sok emberrel dolgozom együtt, akiknek más bevásárlólistájuk is van, de néhány dolog a listánkon hasonló vagy ugyanaz.

És dolgozhatsz is, auch också aussi is.

Mit tartalmaz a bevásárlólistád az életedre nézve?